- Az elmúlt 10 évben hatványozottan megnövekedett az idegrendszeri érintettségű gyermekek száma. Mérőszámként az autizmus diagnózis elképesztő járványszerű növekedést mutat - mondja Dr. Csomai Zita orvos-természetgyógyász, 2016-ban 1:36 lett az arány az amerikai hivatalos adatok szerint. Én a tejmentes-gluténmentes-finomított cukormentes étrendet javaslom a gyermekek számára, ami sajnos a mai közétkeztetésben nagyon nehezen kivitelezhető, pedig hihetetlenül fontos lenne. Egyre széles körben tapasztalom, hogy a gyermekeknél bevezetett úgynevezett "mentes étrend" és a megfelelő ásványi anyag bevitel, a nehézfémek kivezetése, a testi és szellemi fejlődésükre is pozitív befolyással hat. A gyerekek nyugodtabbak, figyelmük koncentráltabb, iskolai teljesítményük stabilabb, és az alvászavarok is megszűnnek. Ennél látványosabb hatást olyan gyerekeknél tapasztaltam, akik idegrendszeri érintettséggel éltek, mint ADHD, autisztikus tünetek, epilepszia. A Soha Többé Autizmus! Facebook közösséghez csatlakozásom óta pedig ámulok az eredményeken és teljes szakmai meggyőződéssel javaslom a mentes étrendet – teszi hozzá a doktornő.

A Soha Többé Autizmus! Facebook csoportot 3 évvel ezelőtt Kertész Nikoletta Zita győri édesanya hívta életre, amely ma több mint 3000 tagot számlál. Az eltelt 3 év történéseiről, szülői sikerekről, és az aktuális tervekről kérdeztük az alapítót, aki civilben maga is érintett édesanya, és aki mára gépészmérnöki karrierjét hátrahagyva, funkcionális táplálkozási szakemberré és Neurofeedback trénerré képezte át magát. Kertész Nikoletta Zita édesanya történetét itt olvashatod.
Kertész Nikoletta Zita, autizmusban - valaha - érintett édesanyával beszélgettünk.

Az ambiciózus édesanya célja a kezdetektől az volt, hogy komplex terápiás rendszerrel minél több gyermeken segíthessen, és minél szélesebb körben terjessze a modern, hatékony terápiákat és nézeteket. Tevékenysége miatt folyamatos támadások érik, miközben paradox módon egyre több tudományos szakember, kutató, orvos támogatását élvezi. Professzor Dr. Frecska Ede, a Debreceni Orvostudományi Egyetem pszichiátria és pszichológia professzora a tettre kész, másokon segíteni akaró győri édesanyáról egy nyilvános fórumon így nyilatkozott: "Mi vagyunk az orvosok, Kertész Nikoletta Zita pedig a tapasztalati szakértő".

- Mennyire elfogadott a Soha Többé Autizmus! Facebook csoport ma szakmai körökben a kezdetekhez képest?

- A csoportba jelentkezéskor 3 automatikus Facebook kérdést tehetünk fel. Az egyik kérdés a "Hol hallottál rólunk?". Már régóta tendencia, hogy szakemberek, tehát gyógypedagógusok, mozgásterapeuták, óvodapedagógusok, tanítók küldik az anyukákat a csoportba. Egyre több fejlesztőközpont is egyenesen hozzánk irányítja a szülőket. Az utóbbi 1 évben pedig neurológusok, gyerekpszichiáterek, gyerekorvosok, védőnők köréből meglepően sokan javasolják a csoportunkat, köztük említhetem Dr. Büki Györgyöt, Dr. Varga Tamást, Dr. Schneider Júliát, Dr. Tóth Máriát és még sok más szaktekintélyt.

- A "gyógyítás" szócska sokakban még mindig ellenérzéseket kelt. Miről van itt szó tulajdonképpen?

- Részemről a szóhasználat egy tudatos marketingfogás volt. Adhattam volna unalmas címet is, de arra senki nem figyelt volna fel. Nem arról van szó, hogy pár tabletta és 5 napos kúra után a gyermek egyszer csak normál fejlődésűként ébred. A gyógyítás szó alatt azt értem, hogy a terápiarendszer a testi funkciózavarokat helyreállítja, tehermentesíti a szervezetet, ezáltal az idegrendszeri tünetek csökkennek, sokszor teljesen megszűnnek, és a gyermek képessé válik az értelmi fejlődésre. Tehát pozitív irányba indul el nagy eredményekkel.

Nem állítom, hogy ezzel a komplex terápiával minden egyes autizmussal diagnosztizált gyermeket ki lehet hozni ebből a tünet együttesből, de egyáltalán nem mindegy, hogy a 24 órából csak 4-et alszik vagy 8-at, egész nap sikít-e vagy a dührohamoktól szenved, fejét veri a falba. A személyisége senkinek nem változtatható meg, de az élhetetlen, sokszor méltatlan tünetek jó eséllyel csökkenthetők vagy örökre megszüntethetők.

- Honnan tudhatjuk, hogy baj van? Mi a legkorábbi időpont, amikor felismerhetők a tünetek?

- Már egészen korán, csecsemőkorban felismerhetők az intő jelek. Nekem például feltűnt, hogy 8 hónaposan az én kisfiam repülőzött, ám a védőnő legyintett és lebeszélt arról, hogy neurológushoz forduljunk. Gyakorlatilag ezen a ponton szakmai mulasztás történt a részéről és megelőzhettük volna mozgásterápiával, például TSMT-vel a katasztrófát.

- A Soha Többé Autizmus! csoport teszi a dolgát, szülők segítenek egymásnak tapasztalataikkal, szakemberek mondanak véleményt szülőknek. Hátradőlsz, hogy megtettél mindent, ami tőled telhetőt, vagy vannak újabb terveid?

- Első sorban továbbra is szeretnénk ezt a terápiarendszert minél szélesebb körben elérhetővé tenni. Országos információs pontokat tervezünk létrehozni szülői tanácsadással. Azaz szülők adnak tanácsot és információkat szülőknek. Mivel a jelenlegi ellátórendszer sajnos kapacitáshiánnyal küzd és a rohamosan növekvő problémás gyermekszám miatt sok évvel le is van maradva a legmodernebb terápiákat illetően. Jelenleg egy saját szülői tanácsadói képzési protokoll felállításán dolgozunk.
A megelőzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni, ezért készülőben van egy hiánypótlónak tekinthető könyv a korai tünetek felismeréséről és a kora csecsemőkori megelőzésről, amelyet egy haladó gondolkodású gyermekorvossal közösen írunk.

Kertész Nikoletta Zitát a szülői sikerekről is kérdeztük. A folytatásért kattints ide!