Jókai Mór 200 esztendeje született. Nehéz elhinni, hogy a nagy mesélő valaha éppen olyan, vidám és huncut kisgyerek volt, mint akik ma ismerik a történeteit. Neki is volt anyukája, apukája, és ő is félt új iskolába menni. Neki is voltak idegesítő osztálytársai (például egy bizonyos Petrovics Sándor), ő is volt szerelmes, forradalmár, neki is voltak hobbijai. Hogy hogy lett közben a magyar irodalom egyik megkerülhetetlen alakja, és egyik legtermékenyebb írója? Kiss A. Kriszta az író sajátos stílusában meséli el nekünk Jókai Mór kalandokkal teli életét.

Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre. Más volt, mint a többi lány: mindenképpen tanulni szeretett volna, hogy orvos lehessen. Zürichben megszerezte az orvosi diplomát, Magyarországon azonban nem használhatta. Csak ötvenéves korára sikerült elérnie, hogy a magyar egyetem orvosi karán is levizsgázhasson.

Élt egyszer egy kislány, aki előtt egy könyvet lapozgatva megnyílt egy szavakból épülő, varázslatos világ. Szabó Magda azonnal tudta, hogy ebben a világban van az igazi helye. Mielőbb olvasni és írni akart, hogy szavaival formálhassa a világot. A valóság azonban, amelyben felnőtt, majd gyerekeket tanított, regényeket, verseket és színdarabokat írt, nehezen igazodott az ő képzeletéhez és álmaihoz. Sok-sok időnek kellett eltelnie, mire szabadon írhatott arról, ami neki fontos.

Bálint György legjobban egy dologra vágyott: hogy a földjét művelhesse. Ám a sorsa másfelé kanyargott, és a családi birtok helyett, amelyet elveszített, végül egy egész ország kertésze lett. A tévéből idővel mindenki megismerte, és nem telt el úgy nap, hogy ne kértek volna tanácsot tőle. Bálint gazda hosszú és tartalmas élete végéig szeretettel és kitartással gondozta a rábízott kertet, mert tudta, hogy ahol fák nőnek, ott a boldogság is megterem.

Csak az sikeres, aki nem hibázik? Kőrösi Csoma Sándor a gyerekkora óta készült rá, hogy megtalálja a magyarok őshazáját. Hosszú, kalandos kutatóútján nem találta meg azt, amit keresett, ellenben eljutott a Himalája fennsíkján, a „világ tetején” élő tibetiekhez. Elszántságát az a remény táplálta, hogy életét olyan tudományoknak szentelheti, amelyek a későbbiekben hasznára válhatnak majd a tudósvilágnak, sőt az egész emberiségnek, és ez be is teljesedett.

A „kalotaszegi ezermester”, Kós Károly sokoldalú alkotóművész és tudós volt. Neki köszönhetjük a budapesti állatkert India ősi emlékeit idéző, szecessziós bejárati kupoláját, valamint jellegzetes pavilonjait. Érdeklődő kisgyerek volt, szívesen tanult új dolgokat, valamint rengeteget rajzolt – építészeti elemek mintáit gyűjtötte a barangolásairól. Építészinasi évei után egyre több önálló munkája volt, az erdélyi hagyományokon nyugvó egyedi stílusa népszerűvé tette. Élete kilencvennégy éve alatt írt, tanított, szerkesztő volt, sőt országgyűlési képviselőként is építette az országot.

Karikó Katalin nevét akkor ismerte meg a nagyvilág, amikor az emberiség felvette a harcot a Covid-19 járvánnyal. A kutató a legsikeresebb vakcina kifejlesztésében játszott vezető szerepet. De ki ez a lány, aki egyszerre ilyen magasra repült, de közben mindvégig maradt, aki volt: elhivatott kutató, örökké elkötelezett tudós, ugyanakkor egyszerű és őszinte mindennapi ember? Katalin általános iskolásként szeretett bele a biológiába, és egymás után leküzdve az akadályokat, töretlen hittel ment előre mindvégig – a Nobel-díjig, és reméljük, még tovább!

A magyar sport első női olimpiai bajnoka Elek Ilona vívó volt. A lány, akit egy egész ország szólított Csibinek, világklasszis volt, az egyik első sikeres sportolónő a férfiak világában. Életre-halálra menő harcokat vívott a páston és azon kívül is. Eredetileg zongoristának készült, és bár erről lemondott a vívás kedvéért, soha nem szakadt meg a zenével való kapcsolata. Négy nyelven beszélt, és szenvedélyesen hitt az igazságban, amelyért komoly áldozatok árán is kiállt.

Volt egy kisfiú, akit esténként népdallal altatott el az édesanyja. Bartók Bélát már kisgyermekkorában elvarázsolta a zene, és a hangok harmóniájából fakadó örömöt szerette volna másokkal is megosztani. Bejárta az országot, gyűjtötte és rendszerezte a magyar népdalkincset. A hangszeren tanulók és a hivatásos zenészek is jól ismerik műveit. A róla szóló könyv zenelistájából meg is hallgathatjuk a világhírű zeneszerző alkotásait.

A Kiss A. Kriszta, Boldizsár Ildikó, Kertész Edina, Mészöly Ágnes és Tarr Ferenc tolmácsolásában megjelent életrajzokat ugyan kisiskolásoknak szólnak, és számukra érthető nyelvezettel íródtak, kicsiknek-nagyoknak mégis egyaránt inspirálóak, hiszen soha nem késő hinni az álmainkban!

Szponzorált cikk (x)