Lázár Ervin 1936. május 5-én született a Tolna megyei Alsórácegrespusztán. Gyermekkorának helyszínei, alakjai és történetei később írói világának meghatározó elemeivé váltak. A Csillagmajor novelláiban különösen erősen tükröződik az a vidéki közeg, amelyben felnőtt, de a tolnai táj hangulatát számos meséje mögött is felfedezhetjük. Valóság és képzelet nála nem válik el élesen egymástól: a hétköznapi figurák egyszer csak mesebeli kalandok közepén találják magukat, a legkülönösebb lények pedig nagyon is ismerős emberi tulajdonságokat hordoznak.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen újságírást tanult, később magyartanári diplomát is szerzett. Pályáját az Esti Pécsi Napló munkatársaként kezdte, majd többek között a Dunántúli Naplónál, a Jelenkornál és az Élet és Irodalomnál dolgozott. Újságíróként a riport állt hozzá a legközelebb, az emberek iránti figyelem eztán későbbi elbeszéléseit és meséit is áthatotta. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták: megkapta többek között a József Attila-díjat, az Andersen-diplomát, a Kossuth-díjat és a Prima Primissima díjat is.

Történetei különleges helyet foglalnak el a magyar gyermekirodalomban, mert soha nem csak a gyerekekhez szólnak. A Négyszögletű Kerek Erdő szerethető különcei azt mutatják meg, hogy a közösségben mindenkinek helye lehet, és még a Szomorúság is elveszítheti az erejét. A magányos, álmodozó hős történeteit elbeszélő Bab Berci kalandjai a képzelet és a barátság erejéről mesél, miközben a legegyszerűbb hétköznapi helyzeteket is varázslatossá változtatja. A Berzsián és Dideki nyelvi leleménnyel és abszurd humorral beszél a rosszkedvről, az elzárkózásról és azokról a barátokról, akik akkor sem hagynak magunkra, amikor mi legszívesebben mindenkit kizárnánk az életünkből. A Hétfejű Tündér meséi játékosan tanítanak empátiára, önelfogadásra és arra, hogy a valódi szépség gyakran egészen máshol rejtőzik, mint ahol először keresnénk.

Lázár Ervin életművének felnőttekhez szóló darabjaiban a mesei látásmód sötétebb, groteszkebb árnyalatokat kap. Egyetlen felnőtteknek írt regénye, A fehér tigris azt vizsgálja, hogyan torzíthatja el az embert a korlátlan hatalom: a fantasztikus alaphelyzet mögött időtálló erkölcsi és társadalmi kérdések húzódnak meg. Az Egy kis lalala képtelen történeteiben az abszurd és a groteszk keveredik a szerző sajátos humorával; a hétköznapi valóság egy kissé kibillen a helyéről, hogy élesebben láthassuk benne önmagunkat. Mesekönyveit a Móra Kiadó, felnőtteknek szóló műveit pedig a Trend Kiadó gondozza.

Az író és felesége, Vathy Zsuzsa számára Kisszékely második otthonná vált. A Tolnai-dombság erdőkkel ölelt településének csendje és különleges hangulata menedéket kínált nekik, egykori nyaralójuk mára alkotóházként fogadja az elmélyülésre vágyó művészeket. Nem véletlen tehát, hogy a házaspár emlékét évről évre itt idézik fel: a Lázár Ervin–Vathy Zsuzsa-emléknapokat 2026-ban immár kilencedik alkalommal rendezik meg.

A programsorozat augusztus 21-én a Sebő Együttes Lázár Ervin-koncertjével kezdődik, amelynek vendége Zoltán Gábor író lesz. Ezt az Író Cimborák Kukucs! című kiállításának megnyitója követi, majd dr. Hardi Richárd szemészorvos afrikai misszióját és Hajdú D. András fotóriporter képeit bemutató tárlat várja a látogatókat. Az estét kisszékelyi és moldvai táncokkal kísért táncház zárja.

Szombaton vezetett séta indul a Tóparti Sétány felfedezésére, délután pedig Schäffer Erzsébet közreműködésével irodalmi műsor idézi fel Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa alakját. Vasárnap a négylábúaké lesz a főszerep: kutyás trükkök, dogdancing-bemutató és a mentett kutyák neveléséről szóló beszélgetés szerepel a programban. A hétvégét A hazudós egér színpadi változata zárja a Nagyszékelyi Pajtaszínház előadásában. A legkisebbeket emellett kézműves foglalkozás, a könyvbarátokat pedig könyv- és képárusítás várja.

A három nap programjai éppen olyan sokszínűek, mint Lázár Ervin világa: elfér bennük egymás mellett irodalom és muzsika, természet és képzelet, nevetés és elcsendesedés. Kisszékelyben ezen a nyár végi hétvégén nemcsak egy nagy mesélőre emlékeznek, hanem arra a szemléletre is, amely történeteinek ma is különleges erejét adja: mindenki lehet szerethető, még az is, aki egy kicsit kilóg a sorból.

Szponzorált tartalom (x)