210 gyereknek készített húsvéti édességcsomagot János bácsi, a nyuszis hajléktalan!

• Szerző: Láng Dávid

János bácsi budapesti hajléktalan szeretne kedveskedni azoknak a gyerekeknek, akik odamennek hozzá. Önzetlensége ellenére sajnos rengeteg visszautasításban is része van. Ha ez a cikk eljut olyan pedagógushoz, óvónőhöz, intézményvezetőhöz, aki nem lenne elutasító János bácsival szemben, jelentkezzen a cikkben szereplő emailcímen.

A Szeretlek Magyarország már jó néhány alkalommal írt János bácsiról, aki nyuszijával a Stadionok buszpályaudvar lépcsőjénél várja majdnem minden délután az arra járókat. Legfőbb célja, hogy örömet szerezzen a gyerekeknek, emiatt pedig minden nagyobb ünnepkor különleges meglepetéssel készül.

Az emberektől kapott adományok nagy részét félreteszi, és amint eljön a Mikulás, a húsvét és a gyereknap, ajándékcsomagokat állít össze a pénzből, tele édességgel. A forgatókönyv mindig ugyanaz: ha egy gyerek arra sétál a szüleivel és megörül a nyuszinak, örömmel engedi neki, hogy megsimogassa, majd előhúz a táskájából egy csomagot és átadja neki. A mércét ráadásul egyre feljebb rakja: a 2016-ban 120, tavaly húsvétkor 150, Mikulásra viszont már 250 csomagot készített. Ezúttal 210 gyereket szeretne megajándékozni.

Sok szülő nem engedi oda a hajléktalan János bácsihoz a gyerekeit
A csupa szív, önzetlen szándék ellenére sajnos rengeteg negatív élmény is éri. Egyrészt sok szülő nem engedi oda hozzá a gyerekeit a bennük élő előítéletek miatt, azt pedig különösen nem, hogy a kicsik édességet fogadjanak el tőle. De talán ennél is szomorúbb, hogy akkor is egyöntetű visszautasításban volt része, amikor arról érdeklődött, sort keríthetne-e egy szervezett ajándékozásra valamelyik óvodában vagy iskolában. A legtöbb helyen még válaszra sem méltatták.

János bácsinak van egy 12 éves lánya, akivel minden kapcsolatot elvesztett a kislány megszületése után. Az ével alatt többször próbálta megkeresni, de hiába, mivel a hivatalos papírokon nem ő szerepel apaként. Nemrég azonban segítséggel sikerült kiderítenie, melyik gyermekotthonban él a kislánya. - Szerettem volna adni neki is egy csomagot, aztán kitaláltam, hogy nem csak neki vinnék, hanem az otthonban élő nagyjából 40 másik gyereknek is – meséli. Sajnos ez sem jött össze: a megkeresésre semmilyen reakciót nem kapott.

"Tessék, a nyuszitól kapod, nem tőlem"
A hajléktalanszálló épületében, ahol lakik, működik egy családok átmeneti otthona is. Itt tavaly húsvétkor még megengedték neki, hogy tartson egy kis ünnepséget, sőt gyereknapkor is. A legutóbbi mikuláskor viszont már visszautasították arra hivatkozva, hogy magánszemélytől nem fogadhatnak el adományt. Most is ez a helyzet, húsvét vasárnap reggelén ezért a közeli iskola parkolójában fogja várni a gyerekeket, közterületen ugyanis senki nem akadályozhatja meg.

- Próbálom minden szülőnek mondani, hogy szóljanak a gyerekeiknek. Remélem, minél többen eljönnek majd – mondja bizakodva. Már a gyereknapon is gondolkodik: a tavalyi 100 csomagot 150-re szeretné emelni, év végére pedig még nagyobbat álmodott – 300 Mikuláscsomagot tervez, hiszen legutóbb is hamarabb elfogytak, mint ahogy tervezte.
- A legfontosabb számomra a nyuszi, aztán jönnek a gyerekek. A maradékból pedig valahogy csak megélek... - foglalja össze megható filozófiáját, miközben épp egy kislány lép oda hozzá lelkendezve. Persze neki is ad csomagot, a következő szavakkal: "Tessék, a nyuszitól kapod, nem tőlem!"

Ha ez a cikk eljut egy olyan pedagógushoz, óvónőhöz, vagy gyerekekkel foglalkozó szociális munkáshoz, akinek az intézménye nem lenne ennyire elutasító János bácsival szemben, írjon a lang.david@szeretlekmagyarorszag.hu címre!

Fotó: Láng dávid