5 érdekes tény a császármetszésről

2020 Március 11. • Szerző: Papás Mamás Magazin

Sok édesanya nem tudja természetes úton világra hozni a kisbabáját, ami testileg és lelkileg megterhelő tud lenni. Ezúttal érdekességeket, kutatásokból származó tényeket gyűjtöttünk össze a császármetszésről.

1. Sokan még mindig tévesen Julius Caesar születésének módjával hozzák összefüggésbe a császármetszés elnevezést, ám a legendák ellenére ez nyilvánvaló tévedés, bár tény, hogy a szakkifejezés egy római törvényre, a Lex Caesarea-re utal.
Magyarországon az első sikeres császármetszést Tauffer Vilmos végezte 1890-ben.

2. Más a bélflórájuk a császármetszéssel született csecsemőknek - írja a Nature című tudományos lap. A természetes, azaz hüvelyi úton világra jött újszülöttek bélbaktériumaik, vagyis mikrobiomjuk többségét édesanyjuktól kapják, a műtéttel született babáknak azonban több baktériuma származik a kórházi környezetből. Egyelőre a mikrobiom változásáról nem tudni, mennyire befolyásolja a későbbi fejlődést.

3. Császármetszés után jóval több idő kell ahhoz, hogy meginduljon az édesanya teje - akár 72 óra is eltelhet szülés után, mire belövell a tej a császármetszésen átesett anyáknál. Egyes kutatók azt találták, hogy ha már megindult a vajúdás, de végül mégis műtétre került a sor, az kedvezőbb hatással volt a szoptatás megkezdésére, mint a tervezett császármetszés.

4. A császármetszéssel szült nőknél később kisebb lehet a kockázata az inkontinenciának, mint a természetes úton szült nőknél.
A PLoS Medicine orvosi folyóiratban publikált tanulmány a témával foglalkozó 80 korábbi kutatás anyagait dolgozta fel. A kutatások összesen 30 millió résztvevő esetén keresztül vizsgálták a császármetszéssel szült nők sok éves, hosszú időtávot felölelő adatait.

4. Megdőlni látszik az a korábbi elképzelés, miszerint "a császármetszéssel született gyerek, később elhízott felnőtt lesz". Egy svéd kutatás ugyanis rávilágított, hogy nem a szülés módja, azaz nem a császármetszés miatt, hanem az anya elhízottsága miatt lehetnek túlsúlyosak az utódok, tehát az anya elhízottsága öröklődik, és nem a császármetszéssel való világra jövetel vezet önmagában az elhízás rizikójának a fokozódásához.

5. Tévhit, hogy hogy császár után csak császárral lehet szülni. Ennek az alapja az, hogy a császár utáni hüvelyi szülésnél (VBAC) fennáll a hegszétválás veszélye, ami kockázatos lehet a baba és az anya számára is. Ha minimum 2 év eltelt az első szülés óta, akkor ez 10 000 hüvelyi szülésből 20-32 alkalommal fordul elő, ezért vajúdás alatt fontos a fokozott figyelem. Magyarországon egyre több helyen van már erre lehetőség.

A császármetszést általában akkor végzik, ha a természetes, hüvelyi úton történő szülés kockázatot jelentene az anya vagy az újszülött életére vagy egészségére. Napjainkra egyre elterjedtebb a szülés előtt álló kismamák kérésére végzett császármetszés olyan esetekben is, amikor a természetes szülésnek nem volna akadálya, de a kismama nem akarja vállalni a vajúdással járó fájdalmakat. A császármetszés azonban, mint minden orvosi beavatkozás, szövődményekkel és kockázatokkal járhat. A műtét utáni időszakkal együtt nagy megterhelést jelent az anyai szervezet számára. Ez azt jelenti, hogy a felépülés teljesen más, mint egy hüvelyi szülésnél. Míg hazánkban, a kilencvenes években mindössze a szülések 10%-ánál alkalmaztak császármetszést, ez az arány mára közel 40%-ra nőtt.