Ugratják, froclizzák a gyerekedet az iskolában? Így segíts neki, hogy megvédje magát a szekálóktól!

2019 Augusztus 27. • Szerző: Papás Mamás Magazin

Mi tehetsz szülőként, ha a gyerekedet csúfolják, gúnyolják vagy állandóan szekálják az iskolában? Hasznos tudnivalók a cikkben.

Amikor gyerekek ugratják egymást, az nekünk felnőtteknek nem tűnik mindig fontosnak vagy jelentőségteljesnek, de tudni kell, hogy a szekálás akár óriási károkat tud okozni a gyerek lelki fejlődésében. Éppen ezért fontos, hogy idejében megtanítsuk a gyereknek: hogyan tud az állandó ugratások, csúfolódások, gúnyolódások ellen saját maga védekezni.

Ennek a magatartásnak a leggyakoribb oka: mások tudatlansága és mások együttérzési képességének a hiánya. Valójában a szekálás nem szól másról, mint a felülkerekedés és az alulmaradás játszmájáról.

Az ugratásnak több formája is van, pontosabban ugratás és ugratás között is jócskán van különbség.
Az ugratás enyhébb formájában például a gyerekek olyan valamivel találkoznak, amivel addig még nem, és azt gondolják, hogy a legjobb módszer arra "viccesen" reagálni.

Mi befolyásolja, hogy valakit kikezdenek-e az iskolatársai?

1. A gyerek életkora
2. Mennyire biztos a családi háttér
3. Milyen értékei vannak az adott családnak
4. A gyerek szociális kompetenciái
5. A tanári "jelenlét" megléte vagy hiánya
6. A tanár mindenkori viselkedése az osztályban
7. A mód, ahogyan egy új gyereket egy osztályba bevezetnek

Tudomány a mobbingról (zaklatásról)

Számos kutatás bebizonyította, hogy az ugratásnak, zaklatásnak komoly káros következménye van az agyi fejlődésre, amelyek több, mint meghatározóak a gyerek későbbi fejlődése szempontjából, pontosabban, ahogy majd az örömöt és a haragot később kezelni fogja.

Az Amszterdami Egyetem tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy a kitettség és az ugratás miként befolyásolják egymást.
Összeállítottak egy csoportot diákokból, és történetet olvastak fel nekik, miközben a résztvevőknek a főszereplő helyzetébe kellett magukat beleképzelniük.

A kutatók bebizonyították, hogy a kiszolgáltatottság okozta rossz közérzet sokkal fájóbb, mint azt korábban feltételeztük.

A kiszolgáltatottság érzete azokat az agyi területeket aktiválja, ami a fájdalom érzékelésével van összefüggésben. Ezért állítják tudósok, hogy az állandó megaláztatás, szégyenérzet valódi fájdalomérzettel jár.

Hogyan készítsd fel a gyerekedet az ugratásokra, gúnyolódásokra?

A szülő elsődleges és legfontosabb feladata ilyen esetekben, hogy kiderítse, miről van szó, mi folyik valójában az iskolában. Csak akkor, ha tisztában vagyunk a realitásokkal, tudunk megfelelő opciókat felkínálni a gyerek számára védekezésként.

Ezeknek a kérdéseknek kell utánajárni:

  • Mi az oka az ugratásnak?
  • Hogyan reagál rá a saját gyerekem?
  • Hogyan segíthetek neki úgy, hogy azt ő is egészséges módon tudja kezelni?

Különösen fontos kiderítened, hogy a gyerekedet valóban zaklatják, vagy ő kezdeményezi ezeket a helyzeteket, és netán nem ő-e az, aki a többieket idegesíti, bosszantja.

Így lehet megszüntetni a szekálást

A gyereket fel kell készíteni arra, hogy el tudjon bánni a bosszantásokkal, froclizásokkal. Mi a megoldás?

Úgy lehet ezeket a problémás helyzeteket jól megoldani, ha a gyerek nem az elvártak szerint reagál a többi gúnyolódó gyerek froclizására. Ha ezt képes elérni, akkor a gúnyolódás többé már nem is lesz a társaság számára olyan vicces, sőt, unalomba fordul át, és így a szekálást a többi gyerek magától abbahagyja.

A megoldás tulajdonképpen egyszerű. Nem mondjuk, hogy könnyű, de egyszerű. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ez az ugratásra érvényes, nem pedig azokra az esetekre, amikor már verésről, fizikai bántalmazásról van szó, mert az már egy újabb, a tettlegességet kategóriája alá eső helyzet.

Rossz példa:

Zaklató: Hülye, béna!
Zaklatott: Hagyjál már!
Zaklató: Utállak téged! Büdös a szád! (gúnyosan)
Zaklatott: Ne bunkóskodj! (haraggal válaszolva)
Zaklató: És a ruhád is milyen béna! (gúnyosan)
Zaklatott: Kuss, mert mindjárt beverek egyet! (indulattal, már-már sírva)
...stb.

Jó példa:

Zaklató: Hülye, béna!
Zaklatott: Szerinted hülye vagyok? (tettetett nyugalommal)
Zaklató: Igen!
Zaklatott: Igen, igazad van, néha csinálok hülyeségeket. (nyugodt hangvétellel)
Zaklató: Te csak hülyeségeket csinálsz, seggfej!
Zaklatott: Te pedig szerencsés vagy, és mindig jófej! (őszintének tűnve, mosolyogva)
Zaklató: Én király vagyok, érted??!
Zaklatott: Nézd, az én boldogságom nem múlik azon, akkor legyél te a Király! Felőlem akkora király lehetsz, amilyen csak akarsz. (végig nyugodtan, a szerepből nem kiesve)
Zaklató: Jól van.... (itt már elbizonytalanodik). De ronda a fejed akkor is!
Zaklatott: Köszi, hogy szóltál! Ma még tényleg nem fésülködtem. (mosolyogva, türelemmel)
...stb.

A zaklatás nem más, mint a felülkerekedés képessége, ami egy evolúciós örökségünk, sőt, az állatvilágban ez ma is pontosan és látványosan tetten érhető.
Az iskolában is ugyanerről van szó.

A hatalmat gyakorló gyerek azt akarja, hogy a zaklatott alulmaradjon. A zaklatást csak úgy lehet megállítani, ha ezt az erőegyensúlyt a gyereked tudatosan fel tudja borítani. Gyakorlatilag a minél idegesebb reagálását kell átfordítani. Nagyon leegyszerűsítve, a cél: nem szabad felkapni a vizet.

Minél inkább azt látja a szekáló, hogy képes a gyerekedet felidegesíteni, minél több haragot tud kiprovokálni, annál inkább képes hatalmat gyakorolni a zaklatott gyerek felett. Minél idegesebb a gyereked, minél dühösebb, annál inkább helyzetbe érzi magát a szekáló, és annál jobban szórakozik.

Videó a szekálásról - amit minden iskolás gyereknek látnia kell

Az alábbi videót, amely diákoknak nyújt használható módszert a verbális zaklatás ellen, minden tanárnak, szülőnek és diáknak meg kellene néznie.

A rövid videó anyag arra segít rádöbbenteni: hogyan érdemes kommunikálni a bántalmazókkal, illetve milyen mondatokkal lehet őket eredményesen elhallgattatni.

A kisfilm első egy percében egy klasszikus, sértegető szópárbaj hangzik el, a megoldásra vonatkozó, gyakorlatias rész csak ezután kezdődik.

Fotó: Freepik