Hogyan segít a zeneterápia az autista gyerekeken? Szakértő válaszol!

• Szerző: Papás Mamás Magazin

Akár már három hónap után látható fejlődés autista gyerekeknél, akik zeneterápiás foglalkozásokon vesznek részt - állítja egy kutatás. A zeneterápia hatásairól kérdeztük Vető Anna hazai szaktekintélyt.

Egy 2018-as montreali kutatás arra világított rá, hogy autista gyerekek számára nagyon hasznos lehet az éneklés és a hangszeres tudás, ami társas kommunikációjukat fejlesztheti, az agyi kapcsolatok kialakítását növeli kulcsfontosságú hálózatokban, és emellett képes a családi hétköznapok minőségén is javítani.

A kutatásban résztvevő 51, 6-12 éves korú iskolás gyerek szülei észrevehető szociális-kommunikációs ugrásról számoltak be a három hónapig tartó egyéni zenei foglalkozások után.

A vizsgálatban résztvevő autista gyerekeket MRI vizsgálatokkal is követték, amely a pozitív változásokat az agy különböző - hallási és motoros, valamint hallási és vizuális régióinak összekapcsolódásával magyarázza. Ezen agyi területeknek az összekötése ugyanis nélkülözhetetlen a szociális interakciókhoz. Hasonlóan, mint amikor társalgunk valakivel, és egyszerre kell figyelnünk arra, hogy az illető mit mond, és mikor kell nekünk megszólalni, miközben kizárjuk a zavaró háttérzajokat - ez az, ami az autizmussal élő emberek többségének nehezen megy.

EZ IS ÉRDEKELHET: NEUROFEEDBACK TERÁPIA AUTISTA GYEREKEKNEK »»


Vető Anna zeneterápia közben

A zeneterápia pozitív hatásai viszonylag gyorsan megmutatkoznak

A kutatást végző szakemberek szerint az egyéni zenei terápiák pozitív hatása akár már 8-12 hét után tetten érhető.

Ez volt az első klinikai vizsgálat, amely felmutatta, hogy az autista iskolai korú gyermekek zenével való foglalatossága javulást eredményez mind a kommunikációs, mind az agyi kapcsolatokban, sőt.

EZ IS ÉRDEKELHET: AIT/FST OTTHONI TERÁPIA AUTISTA KISGYEREKEKNEK »»


Vető Anna: "A zene befolyásolja és felébreszti érzelmeinket"

Vető Anna: "Nagyon megéri autista gyerekekkel zenés közegben foglalkozni"

A témában Vető Anna gyógypedagógus-zeneterapeutát is megszólaltattuk, aki közel 15 éve foglalkozik autista gyerekek zenei kommunikációs fejlesztésével.

- Egyetértek a kutatás üzenetével: nagyon megéri az autizmussal élő gyermekekkel zenés közegben is foglalkozni - mondja a szakember. - Jómagam zenei interakciós terápiával foglalkozom, ahol nap, mint nap tapasztalom a dallamokkal támogatott közeg alábbi hatásait:

  • A zene magával ragad, lelkesít, rabul ejt.
  • A legtöbb gyermeket motiválja a zene, hogy bekapcsolódjon a tevékenységbe.
  • A zenei játékok és dalok kiszámítható keretet adnak a kommunikációnak, és ezzel bátorítják a gyermek bekapcsolódását.
  • Erősíti a beszéd előtti jártasság kialakulását, az ismétlődő ritmusok és dallamok segítenek a gyermeknek a szókincs bővítésében és a mondatalkotásban.
  • A hangok és ritmusok segítenek a szövegek megjegyzésében.
  • A zene felébreszti és befolyásolja érzelmeinket.
  • A kétszemélyes helyzetben a gyermek megtapasztalja, hogy bármilyen mozdulatot tesz, akármilyen hangot ad ki, az egy örömteli, közös játék alapja lehet, az a másiknak érdekes, inspiráló.
  • Az énekelt információkat a gyermek jobban érti, a zene jól motiválja a játékos tevékenységekben való bennmaradásra.
  • A dallamok adta közegben, a rá irányuló, teljes figyelem megélésével hamar kialakuló bizalmi kapcsolat teszi lehetővé, hogy a gyermek irányítása után fokozatosan egyre több kezdeményezést a terapeuta ragadjon magához.

- A zenei transzferhatásokat már sokan vizsgálták, ilyen volt például Barkóczi Ilona és Pléh Csaba a Kodály módszer hatásaira irányuló vizsgálata 1978-ban - teszi hozzá.

EZ IS ÉRDEKELHET: HOMLOKLEBENY TERÁPIA AUTISTA, ADHD-S GYEREKEKNEK »»

Vető Anna: "Fontos, hogy a zenés foglalkozások egy közös koncepció részei legyenek"

- Fontosnak tartom, hogy a gyermekek fejlődését rendszeresen mérjük, hogy a mérési eredményeknek megfelelően tervezzük meg a gyermek kommunikációs és szociális fejlesztését – lehetőleg minél egységesebben, vagyis a zenés foglalkozások legyenek egy közös koncepció részei. Ez a csapatmunka nagyon eredményes lehet.
Ekkor viszont már nem dönthető el igazán, hogy melyik terápia okozta a gyermek fejlődését. De lássuk be, nem is ez a legfontosabb kérdés… - mondja Vető Anna.

Szakértő: Vető Anna gyógypedagógus - 1991 óta foglalkozik zenével a gyógypedagógián belül. 2005 óta főként autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs zenei fejlesztésével, autizmus specifikus fejlesztések koordinálásával és szülők segítésével foglalkozik. Fő területe: zenei interakciós terápia, amelyről felkérésre szakmai előadásokat, bemutatókat tart, publikál. Több alapítvány, civilszervezet önkéntes aktivistája, jelenleg a NEM ADOM FEL ALAPÍTVÁNY - Léleköntő programjának szakmai vezetője.

Fotók a cikkben: NEM ADOM FEL ALAPÍTVÁNY
Gyerekrajz Vető Annáról: Zalán