Szorongó gyerekeket nevelünk a túl sok délutáni szakkörrel - figyelmeztet a szakember

2018 Szeptember 22. • Szerző: Papás Mamás Magazin

Mit okoz, ha a gyerekeket túlterheljük különórákkal, foglalkozásokkal? Mennyire kell a gyerek kéréseit e tekintetben figyelembe vennie a szülőnek? Válaszok a cikkben.

Sajnos korjelenség, hogy a szülők iskola után rengeteg szakkört szerveznek a gyereknek, sőt, ez a tendencia már az óvodás családoknál is begyűrűzni látszik.

A jelenségnek több oka is van. Sok egyéb mellett például az, hogy így oldják meg a dolgozó, leterhelt szülők a gyerek délutáni-esti felügyeletét, ugyanakkor sokan meggyőződésből hordják angolra, sakkra, úszásra, balettra és más divatos foglalkozásokra a gyerekeket, mert azt gondolják, hogy a minél több "értelmes időtöltéssel" csak több lesz a gyerkőc. Mint minden más estre, erre is igaz: a túlzás károkat okoz - a túl sok különóra árthat, például úgy, hogy feszültté, szorongóvá teszi a gyerekeket.

Tények a gyerekek túlterheléséről - német tanulmány

A Bielefeldi Egyetem 2015-ös tanulmánya szerint, a szorongó gyerekek szüleinek 83%-a nem ismeri el, hogy a gyerek stresszes állapotát a túl sok aktivitás, illetve program okozza. A stresszes gyerekek 80%-a ellenben azt állította, hogy olyan foglalkozásra, programra viszik őket szüleik, ami nekik egyáltalán nem okoz örömet.

A német kutatás rámutat, hogy minden hatodik stresszes gyerek problémaegoldóképessége átlagon aluli, ami hosszú távon frusztrációhoz vezet.
Ami talán a leginkább meglepő adat a sok közül: a túlterhelt gyerekek 80%-a panaszkodott arról, hogy túlzottan sok házi munkát bíznak rá a szülei.

A tanulmány kihozta azt is, hogy a stresszes, szorongó gyerekek 65%-a fizikai tüneteket is tapasztal magán, amelyeknek nincs semmilyen szervi oka. A stresszes, szorongó gyerekek klasszikus burn-out szindrómát produkálnak, azaz elalvási nehézségről, fej- és hasfájásról számolnak be.
A bielefeldi kutatásban résztvevő (szorongó) gyerekek 60,2%-a mondta, hogy a szabadidő megtervezésébe a szülők őket nem vonják be.


A gyerekek túlterhelése szorongáshoz, alvási nehézségekhez, fej- és hasfájáshoz vezethet

"A szülők a saját magukkal szembeni elvárásaikat kérik számon a gyereken"

A témában megkérdeztük Lévai Nórát, a Csodakapu Alapítvány konduktor-mozgásterapeuta szakemberét.

- A legnagyobb nyomás talán a diákokat éri, mert nem csak az otthoni elvárásoknak, hanem az iskolai követelményeknek is meg kell felelniük - mondja Lévai Nóra. - Gyerekekkel foglalkozó szakemberként gyakran tapasztalom, hogy a szülők a saját magukkal szembeni elvárásaikat vagy a be nem teljesített tanulmányi eredményeiket kérik számon a gyereken. A gyermek „iskolai kudarcát” sajátjukként élik meg, szorongani kezdenek, és még ez a frusztráció is a gyermekeken csattan - magyarázza a szakember.

- Azt gondolom, hogy a szülő felelőssége a gyermek idejét jól beosztani, és ehhez ismerni kell a gyerek terhelhetőségét, a képességeit, a korlátait. Sajnos korjelenség, hogy sok szülő hajlamos túlterhelni gyermekét a jobb eredmények elérése érdekében, ezért az önvizsgálatot magunkon, felnőtteken kell elkezdeni - mondja.

- A különórák kapcsán érdemes hagyni, hogy a gyerek maga választhassa ki azt a tevékenységet, szakkört, sportágat, amiben jól érzi magát, ahol felszabadulhat, ahol levezetheti a napközben felgyűlt feszültséget. Emellett fontos, hogy legyen olyan nap is a hét során, amikor nincs köztelező délutáni tevékenység - teszi hozzá.

Hogyan kerüld el, hogy a gyerek ne legyen túlterhelt, illetve kimerült? Olvasd el ebben a cikkünkben Lévai Nóra további hasznos tanácsait.

Szabad játék áldásos hatása gyerekkorban

Nem csak a különórák hajszolása tendencia ma, hanem a gyerekek szabad játékra szánt ideje is drasztikusan csökken, ami akadályozza, hogy önbizalommal teli felnőtté váljanak. Súlyos következményekkel járhat, ha a gyerekek nem játszhatnak eleget szabadon. Ne feledjük a szabad játékból indul ki és fejleszthető minden fontos képességünk, amelyre szükségünk lesz később az életben.

"Fontos, hogy gyerekek sokat mozogjanaka friss levegőn" (Vekerdy)

Ahogy Vekerdy Tamás előadásain és nyilatkozataiban is folyamatosan hangsúlyozza: fontos, hogy a gyerekek érzelmi biztonságban érezve magukat örömmel tudjanak játszani és sokat mozogjanak a jó levegőn. Szerinte a játéknak nem a "játékos tanulásról" vagy "fejlesztő játékról" kellene szólnia, hanem valódi szabad játékról.

A pszichológus szaktekintély szerint a gyerekeknek minél többet kellene rohangászniuk egy nagy kertben, játszótéren, fákra kellene mászniuk vagy billegő pallókon egyensúlyozniuk. A mozgáshiány következtében bizonyos agyi pályák sorvadtabban alakulnak ki, ami kihat például a nyelvhasználatra is - mondja a szakember.

A beszéd, kommunikáció zavara pedig közvetve a tanulási teljesítményre hat ki, ami végül szorongáshoz vezet.

Fotók: Freepik