Nincs általános érvényű tanács, hogy milyen kortól engedhetjük a gyereket egyedül közlekedni. Nagyban függ attól, hogy korábban mennyire gyakran utaztunk vele közösen tömegközlekedési eszközökön, hogy milyen érett személyiség, milyen messze van az iskola az otthonunktól, vagy, hogy hányszor kell átszállni az iskolához vezető úton.

Nem árt tudni, hogy a 6-10 éves gyerekek már megértik ugyan a közlekedési szabályokat, sőt, ezek közül sokat ismernek is, de a veszélyérzetük még nem teljesen alakult ki. Könnyen előfordulhat, hogy piros jelzés mellett akkor is átkelnek a zebrán, amikor látják, hogy a mellettük lévő felnőttek szabálytalanul ezt teszik, hiába véstük a fejükbe, hogy ez tilos.

A 10-14 éves gyerekek már érettek ugyan a közlekedési szabályok betartására, a tömegközlekedési eszközök biztonságos használatára, ám az ő esetükben a rossz szándékú idegenek, heccelő kortársak jelenik a veszélyt ebben a korban.

5 tanács, ha a gyerek egyedül közlekedik az iskolába

Ha mégis úgy döntünk, hogy a gyerek egyedül közlekedik az iskolába, akkor pár jó tanácsot fogadjunk meg:

1. Ha lehet, akkor a szomszéd kisgyerekkel, közelben lakó osztálytárssal, iskolatárssal közösen induljanak útnak. Jó, ha a gyereknek vagy egy társa útközben, akivel bátrabban, magabiztosabban közlekednek felnőtt kísérete nélkül.

2. Járjuk be vele többször az útvonalat, a helyszínen hívjuk fel a különböző veszélyforrásokra a figyelmét. Vegyük sorra még a helyszínen, hogy váratlan eseményekkor mi mindent tehet. Beszéljük át vele az alternatív megoldásokat.

3.  Ha buszon, villamoson utazik, kezdetbenaz ő beleegyezésével, "árnyékként" kísérjük őt. Ez azt jelenti, hogy egy buszon utazunk vele, de őt távolabbról figyeljük, hagyjuk, hogy egyedül jelezzen, egyedül utazzon, ésegyedül oldja meg a szociális helyzeteket. Legyünk mellettük ott, de ne szóljunk bele a döntéseibe.

4. Rajzoljunk térképet arról az útvonalról, ahol közlekedni fog. Ezen is magyarázzuk el az alternatív útvonalakat, ha útépítés vagy bármilyen közlekedési helyzet miatt nem járható egy adott szakasz.

5. Beszéljük meg vele, hogy mi a teendő, ha sürgősen segítségre szorul (pánikgomb a gps-es nyomkövetőjén, szaladjon el, kiabáljon hangosan, kérjen azonnali segítséget megbízható felnőttől, stb.)

Milyen közlekedési helyzetekre hívjuk fel a gyerek figyelmét?

Az alábbiakat tudatosítsuk a gyerekben, és ismételtessük el vele időközönként:

# Mielőtt lelép a járdáról körbenézünk, helyesen a következőképpen: bal-jobb-bal. Csak ezután indulunk.

# A gázolásos balesetek gyakran éppen a gyalogátkelőhelyeken történnek, ugyanis a gyalogos bízva a zebra nyújtotta "biztonságban" bátrabban lelép a járdáról, sok baleset azonban azért következik be, mert az autóvezető gyalogos átkelőhely ide - zebra oda egy pillanatra figyelmetlenné válik. 2018 első fél évben 440 esetben gázoltak gyalogost az arra kijelölt gyalogátkelőhelyen. Az elgázolt gyalogos szinte minden esetben megsérült, a balesetet mindig valamilyen emberi hiba, gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása, illetve figyelmetlenség okozta.

# A gyerek soha ne sajnálja az időt arra, hogy elsétáljon a távolabb eső zebráig, és ott kelljen át.

# Hívjuk fel rá a figyelmét, hogy bár zöldet jelez a gyalogosoknak a lámpa, attól még kanyarodó autóra igenis számíthat.

# Kocsi beállóknál, társasházi vagy irodai mélygarázsoknál, biciklis utak mellett fokozottan kell figyelni.

# A telefonálás, fülhallgatós zenehallgatás elvonja a figyelmet, ezért balesetveszélyes.

# A közlekedésben résztvevő többi szereplővel - ha lehet - tartson szemkontaktust. Ha figyeljük a másik autós, kerékpáros arckifejezését, akkor a szándékát is könnyebben felismerjük.

Szerző: N.L.
Fotó: Freepik