Ilyen körülmények között tanultak régen az iskolás gyerekek - Mogorva tantermek, kényelmetlen iskolapadok, kötelező egyenruha fotókon

2020 Augusztus 25. • Szerző: Papás Mamás Magazin

Ha az alábbi fotókat átlapozzuk, könnyen meggyőződhetünk róla, hogy közel nincs olyan rossz dolguk a mai iskolásoknak, mint azt sokszor gondoljuk.

Az alábbi múltidéző fotók láttán ráébredünk, hogy a mai iskolák mennyire kényelmesek és komfortosak a régiekhez képest. Rádöbbenünk, hogy milyen nehézségek árán tanulhattak régen a gyerekek. Míg azon tűnődünk, hogy egyetlen vaskályha melegítette az osztálytermeket, vagy, hogy sokszor mezítláb jártak a falusi gyerekek az iskolába, érdemes tekintetünket - a koronként váltakozó - fali dekorációra is ráirányítani, amivel kódolt vagy direkt üzentetekkel igyekeztek a diákok hangulatát befolyásolni, ismereteit "szélesíteni".

1. Lányiskola a 20. század elején
A századforduló táján a gyerekek csupán 79%-a járt iskolába. Ennek fő oka az volt, hogy a szülők nem tudták teljesen nélkülözni a gyermekek munkaerejét, ezért nem tudtak folyamatosan iskolába járatni őket.
1908, ADOMÁNYOZÓ: Saly Noémi

2. Matrózblúzban ülnek a kisdiákok az egyházi iskolában. Az iskolai egyenruha sokáig kötelező volt.
1914, ADOMÁNYOZÓ: Jezsuita Levéltár

3. Ilyen szűk padokban tanultak a gyerekek Budapest 13. kerületének egyik iskolájában, a harmincas években.
1930, ADOMÁNYOZÓ: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

4. Fegyelmezetten, pisszenés nélkül, hátratett kézzel kellett ülniük a nebulóknak, ha a tanár ezt kérte tőlük. A körmös, a sarokban térdepeltetés vagy testi fenyítés nem volt ritka ebben az időben.
1930, ADOMÁNYOZÓ: Juli

5. Aligha lettetek kényelmesek ezek az iskolapadok a XI. kerületi budapesti iskolában. A kép szintén a harmincas években készült.
A harmincas évek elején a lakosságának körülbelül 12%-a analfabéta volt. Szegényparaszt és munkásszülők ezreit büntették, meg amiért gyermekeik nem jártak iskolába. Ennek oka, hogy téli ruhájuk nem volt, nyáron meg szükség volt a munkájukra.
1935, ADOMÁNYOZÓ: Hegedűs Judit

6. Az iskolás lányoknak csak összefogott hajjal jelenhettek meg az iskolában.
A kép 1 évvel a háborúba való belépés előtt készült. 1941-ben már sok iskola, tanító nélkül maradt, mert a férfiakat behívták katonának, több iskolát bezártak, az épületeket katonai csapatok foglalták el. 1944-re több helyen megszűnt az iskoláztatás.
1940 ADOMÁNYOZÓ: FORTEPAN

7. Vaskályhával fűtöttek az osztálytermekben. A gyerekeknek különösen kellett ügyelniük arra, hogy se magukat ne égessék meg, se a ruhájukat, ha egyáltalán volt tűzifa.
A kép a budapesti Kertész utcai ortodox iskolában készült 1946-ban. Ebben az időben a legtöbb iskola egyházi fenntartású volt, ám általában korszerűtlenek voltak, mert egy vagy két tanító tanította a 8 osztály összes tanulóját.
1946, ADOMÁNYOZÓ: Hámori Gyula

8. A negyvenes évek végén megjelentek a politikai tartalmú dekorációk a tantermekben.
1946-tól kötelezővé vált az orosz nyelv oktatása. A pedagógusoknak különféle tanfolyamokon kellett részt venniük, amelyek az átnevelést célozták. El kellett sajátítaniuk a marxi-lenini-sztálini elmélet alapjait, mely az 1980 évek végéig fennállt.
1949, ADOMÁNYOZÓ: Kovács Márton Ernő

9. Az úgynevezett abakusszal tanulták meg a gyerekek a kivonás és összeadás műveletét. Az abakusz, azaz iskolai golyós számológépet a világ nagy részén használták az iskolákban. Sokan nem tudják, hogy osztani és szorozni is lehet vele, bár nem könnyű.
1949, ADOMÁNYOZÓ: Kovács Márton Ernő

10. A falusi iskolákban a szegény gyerekek gyakran mezítláb jártak.
1949, ADOMÁNYOZÓ: Kovács Márton Ernő

11.  A Magyar Úttörő Szövetség 1946-ban alakult meg. A szocializmus évei alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt a szervezetnek, amelyben a kommunista ideológiai nevelés játszotta a döntő szerepet. Az úttörőmozgalom deklarált célja az volt, hogy tagjait „a haza és a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre” nevelje.
1960, ADOMÁNYOZÓ: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

12. Matrózblúz régebben kedvelt iskolai viselet volt, sőt, manapság újra aranykorát éli.
A matrózblúz viselete kezdetben a gazdag családok gyerekeinél volt divat, amit főleg ünnepi alkalmakkor viseltek a gyerekek. Az amerikai iskolákból bár kikopott, hiába népszerűsítette azt Donald kacsa vagy Popeye, Magyarországon és Kelet-Ázsiában máig fennmaradt a matrózblúz már szinte kizárólag a női változata - iskolai egyenruhaként.
1962, ADOMÁNYOZÓ: Kotnyek Antal

13. 1964-ben járunk. Figyeljük meg a tanterem falainak díszítését és az akkor divatos tolltartókat.
1964, ADOMÁNYOZÓ: Fortepan

14. Teammunka a hetvenes években. Nem is tudták, hogy Montessori pedagógiai módszereket használnak.
1973, ADOMÁNYOZÓ: Fortepan

15. Ebben az orosházi általános iskolában a tanóra és a testnevelés óra egy tanteremben folyt.
A nyolcvanas években az iskola feladata: „Céltudatosan alakítsa ki a tanulókban a történelmi materialista világnézet alapjait, fejlessze a szocialista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat, a munka és a dolgozó ember megbecsülését, a közösségi magatartást, alapozza meg a tanulók politechnikai műveltségét, tegye képessé őket a szép befogadására, megóvására és megteremtésére, testileg, szellemileg egészséges edzett nemzedéket neveljen”.
1983, ADOMÁNYOZÓ: Jankó Attila

16. Jelmondat a tanteremben a nyolcvanas években
1982. szeptemberétől vezették be az 5 napos munkahetet.
1983, ADOMÁNYOZÓ: Jankó Attila

Képek forrása: Fortepan

17. Iskolaköpeny
ADOMÁNYOZÓ: Bauer Sándor

Az iskolaköpeny a ruha feletti kötelező viselet volt a szocialista időszakban, amiről így gondolkodtak akkoriban: "A kötelező iskolaköpeny helyes és okos, megszünteti az öltözködési versenyt. A köpeny alatt az így átalakított és ötletesen javított ruhák jó szolgálatot tesznek, és az édesanyák mindennapi öltöztetési gondjait megoldják" (részlet a korabeli sajtóból).
Míg 1973-ban még iskolaköpeny divatbemutatót is tartottak, az 1980-as évekre már a köpenyviselet sem maradt egységes, lehetett lázadni a köpeny nyitva hordásával.