Hagyjuk-e még egy évet az oviban a gyereket, vagy inkább küldjük ősztől iskolába? Óvónőt és iskolapedagógust kérdeztünk!

2018 Január 30.

Tud-e ártani a korai beiskolázás, vagy ezzel csak az óvónők riogatnak? A még egy további évet az óvodában hagyott gyermek valóban csak unatkozik az óvodai közösségben, vagy mégiscsak jót tesz neki a visszatartás? Milyen egy iskolaérett gyerek? Pedagógusokat kérdeztünk.

Mi a jobb a gyerek szempontjából, ha még egy évet az óvodai közösségben hagyjuk, hogy kötetlenül, szabályok nélkül, fesztelenül játsszon, játékosan fejlődjön, vagy küldjük inkább iskolába, mondván “úgyis venni fogja az akadályokat”? Ez a kérdés sok szülő fejében megfordul, és sokan elbizonytalanodva, csak nehezen határozzák el magukat. És hogy a döntés helyes volt-e, utólag, az első félév során dől el.

A válaszért sokat tapasztalt óvodai és iskolai pedagógushoz fordultunk, akiket arra kértünk, hogy magyarázzák el, melyik döntésnek milyen előnye és hátránya származhat?

Soha ne a szülő álma, elképzelése döntsön
- Az iskolaérettség olyan idegrendszeri érettségi állapotot jelent, amelyet nem lehet siettetni, gyorsítani vagy kierőszakolni. Olyan ez, mint a járni vagy az ülni tanulás, ha minden feltétel adott, akkor magától megy - kezdi Bea néni, aki X éve óvónő egy kiskunhalasi óvodában.
- Soha ne a szülő akarata, álma, vágya döntse el ezt a kérdést. Mérlegelendő, hogy a gyermek kész-e az iskolára, akar-e iskolába menni, vagy inkább még játszana. Érdeklik-e a betűk, számok, aktív-e az ismeretek befogadásában, lehet-e őt terhelni, és kellően motivált-e. Az iskolaérettségnek számos szempontja létezik - teszi hozzá.

Iskolaérettség feltétele a megfelelő testi fejlettség
- Az iskolaérettséghez fontos a megfelelő testi fejlettség is, az, hogy a gyerek ne legyen nagyon sokat beteg. Fontos a pszichés státusza, a szociális érettsége, értelmileg, mentálisan is álljon készen az iskolára. A fogváltás megkezdése csalhatatlanul jelzi az érettséget. A tanulást nagyban befolyásolják az ép érzékszervek, a percepció, az észlelés minősége, a mozgásos struktúra, és nem utolsó sorban a beszéd minősége – ezeket is értékelni kell döntési helyzetben – mondja az óvónő.

- Nem feltétlenül jelent hátrányt, ha valaki 1 évvel később ül be az iskolapadba, az a fontos, hogy mindenki a saját érettségének megfelelően kerüljön oda. Nehéz helyzetbe kerülhet az gyerek, aki még játszani szeretne akkor, amikor már érett szabály-, feladattudattal, a szándékos bevésés és felidézés képességgel kellene rendelkeznie.
Nagyon nagy a felelősség, hiszen az iskolai karriert megkeserítheti a korai beiskolázás, akár nehezen behozható, vagy behozhatatlan hátrányt is jelenthet - magyarázza Bea néni.
Az iskolakezdés ideális életkoráról a szakemberek körében is megoszlanak a vélemények. A jelenlegi hatályos szabályozás úgy rendelkezik, hogy az a gyermek, aki az aktuális naptári év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, tankötelessé válik. A szabályozás rugalmas valamennyire, ugyanis a szülő kérésére, indokolt esetben a gyermek visszatartható az óvodában még egy évre. Átlagosan azonban hat éves korban kezdik a gyerekek az iskolát.

Nem a gyermek életkora határozza meg az iskolaérettséget
- Mint minden pedagógus kolléga, én is azt tapasztalom, hogy nem az életkor határozza meg az iskolaérettséget. Minden gyermek más, eltérő fejlődési utat jár be, és koránt sem biztos, hogy a tankötelesség kezdetére eléri a megfelelő idegrendszeri érettségi szintet - mondja Somogyi Nóra, aki X éve foglalkozik tanulászavaros gyerekekkel iskolai gyógypedagógusként.



- Az iskolaérettségnek számos olyan kritériuma van, amihez nem kell szakembernek lenni, hogy megállapítsuk, megérett-e a gyermek az iskolára. Ilyen például a fogváltás kezdete, vagy, hogy várja-e már az iskolát, szeret-e rajzolni, megpróbálja-e leírni a saját vagy a szülei nevét. Azt is lehet látni, hogy kialakult-e már a feladattudata, képes-e elmélyülten játszani, vagy utasításra színezni. Az iskolaérett gyermeknek a testarányai is megváltoznak, már inkább hasonlítanak a felnőttekre, mozgásuk egyre rendezettebb, kézügyességük is javul. Ezek mind-mind az idegrendszer érését jelzik - mondja.

“Számos olyan gyerek kerül az iskolába, aki valójában még nem érett meg rá”
- Munkám során azt tapasztalom, hogy számos olyan gyermek kerül az iskolapadba, aki valójában még nem érett meg az iskolára. Ez úgy nyilvánul meg, hogy hamar elfáradnak, túl sokat nyüzsögnek, nem tudják követni az órai feladatokat, valamint nehézséget okoz számukra az írás-olvasás elsajátítása. Nem megfelelő a ceruzafogásuk, nem írnak szépen, a hangokat nehezen differenciálják.

- Az ilyen gyerekek az iskolában sokszor méltatlanul kapják meg a „gyenge képességű” és a „rossz gyerek” jelzőket. Pedig valójában nem erről van szó, egyszerűen képtelenek megfelelni az iskola elvárásainak. Emiatt számos kudarcélményük lesz már az első év során is, ami akár az egész iskolai tanulmányukra rányomhatja a bélyegét - magyarázza Somogyi Nóra.

- Úgy tapasztalom, hogy két kimenetele lehet a korábbi elhamarkodott döntésnek. Az első esetben a gyermek újra járja az első osztályt, de tulajdonképpen végig fogja majd unatkozni (mennyivel jobb lett volna még egy évet játszani az oviban), vagy pedig tovább engedik és mindenki a csodájára jár majd, hogy „ezt a gyereket mintha a nyáron kicserélték volna…”, pedig csak időben akkorra jutott el az iskolához szükséges megfelelő érettségi szintre.
- Bekényszeríteni egy iskolaéretlen gyermeket az iskolapadba nem csak a gyermek számára traumatikus élmény, hanem a szülő számára is az, akinek korábban semmilyen problémát nem jeleztek az óvodában. Az iskolában viszont folyamatosan panaszkodnak a gyermekére, így feszültté válik, erőlteti a gyakorlást iskolán kívül is. Ez senkinek sem jó – teszi hozzá.

- Amennyiben iskolakezdés előtt állnak, és kétségük van afelől, hogy megérett-e a gyermekük az iskolára, inkább kérjenek egy iskolaérettségi vizsgálatot az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál, vagy keressenek fel egy pszichológust, és ne féljenek attól, hogy a gyermekük még egy évig az óvodában marad. Nem veszítenek vele semmit, inkább hasznukra válik, sokkal inkább, mint az idő előtti beiskolázás - tanácsolja a szakember.

Szakértők:
Bea néni, óvónő, Kiskunhalas
Somogyi Nóra gyógypedagógus, CongiPlus-tréner, Budapest
Kezdő fotó: Pixabay
Fotó a cikkben: