Christina Clemer az egyik amerikai Montessori iskola tanára 6 nagyszerű tippet nyújt azoknak a szülőknek, akik bölcsődei, óvodai beszoktatás előtt állnak. Nemrégiben az ő kisfia is óvodába készült, és ezért kidolgozott egy olyan módszert, amivel szeretné mindenki számára megkönnyíteni a leválási folyamatot.

Habár a magyar és az amerikai gyakorlat nagyban eltér egymástól, így is bőven akad megfogadni való. A lenti tanácsokat alakítsuk a mindenkori lehetőségeink szerint, vagy gondoljuk tovább, úgy, hogy az a gyerek számára a legkedvezőbb legyen.

1. Látogassunk el együtt a kiválasztott intézménybe

Különösen, ha fiatalabb a gyermek, kérdezzük meg a bölcsődét, óvodát, hogy van-e arra lehetőség, hogy a gyermekkel együtt látogathassunk el az épületbe. Az ottani játszótéren és a foglalkoztatóban együtt eltöltött rövid idő alatt közösen fedezhetjük fel az új környezetet, és így a gyermek később nagyobb biztonságban fogja érzi ott magát és mi meg tudni fogjuk, hogy gyermekünk jó helyen van. Ha lehetséges, akkor a nyílt napokra vigyünk magunkkal a gyereket is.
Ha erre nincs mód, akkor sétáljunk el együtt oda egy vasárnapi napon, hogy bekukucskáljunk a kerítésen, és kintről fedezzük fel a környezetet. Jól tudjuk, hogy minden gyermek élvezi a titkos felfedezőutakat.

2. Legyen fokozatos a beszoktatás

Ha a bölcsőde, óvoda megengedő, akkor fokozatosan, napról napra egyre több időt töltsön a közösségben a gyermek, amíg teljesen be nem szokik. Az első alkalommal, főleg, ha először van távol tőlünk, elég egy óra is, majd minden nap maradjon egy kicsit hosszabb ideig a bölcsődében, óvodában. A beszoktatás ütemét a gyerek reakcióira alapozva az óvodapedagógussal közösen érdemes kidolgozni. A folyamatot nem szabad siettetni.

3. Őszintén mondjuk el a gyermeknek, hogy mire számíthat

Ha túlságosan jókat mesélünk a bölcsiről, oviról, akkor elképzelhető, hogy a gyerek átlát rajtunk.
Idegességünket álcázva és az ő megnyugtatása érdekében általában inkább áradozunk a gyereknek az óvodáról, amit természetesen a gyerek megérez. Ehelyett őszintén mondjuk el neki: nyilvánvaló, hogy az oviban eltöltött első napja nem lesz élete legjobb napja.

Ha nem így teszünk, az visszaüthet. A bizalma is megrendülhet, ha majd másképp fogja magát érezni, mint amire felkészítettük. Igyekezzünk csak tényeket mondani a várható napirendről, az óvó nénikről, és a legfontosabb dolgot akár többször is elismételhetjük neki: a nap végén érte fogunk menni, amitől biztonságban fogja magát érezni.

Egy példa arra, hogy mit érdemes mondanunk neki: "Amikor bemész a foglalkoztató szobába, akkor ott majd Marika néni fog várni téged. A szobában egy órát fogtok játékkal tölteni, azután kimentek az óvoda udvarára játszani, majd következik az ebéd. Ebéd után jönni fogok érted, és együtt fogunk hazamenni."

4. Az óvodai napirendet otthon is kövessük

Mielőtt közösségbe visszük a gyereket, kérjük el az óvodai napirendet, és próbáljunk már egy-két héttel az óvoda megkezdése előtt bevezetni otthon is, és aszerinti ritmusban élni. Ha az oviban délben lesz ebéd és 13 órakor kezdődik a délutáni alvás, szervezzük az ebédet mi is így. Éppen elég lesz a gyermeknek a hiányunkkal megbirkózni, nem kell, hogy még a napirendjét is felrúgjuk.

5. Rengeteg időt töltsünk vele a bölcsin, ovin kívűl

Nagy a kisértés arra, hogy a hirtelen felszabaduló időnkben minden elmaradást bepótoljunk, de amíg a gyerek az óvodában van, és mi neki állunk felforgatni a lakást, hogy az elmaradt nagytakarítást megcsináljuk, az nem fog segíteni a gyereken, aki a beszokás folyamatát próbálná meg otthon feldolgozni. Próbáljunk az első néhány hétben rengeteg időt tölteni vele, játszunk együtt nagyon sokat, hogy a gyermekünk gyorsabban feldolgozza mindazt, ami a bölcsődében, óvodában történik vele.

6. A reggeli búcsúzáskor magabiztosan integessünk

Legfontosabb javaslatom, hogy a reggeli búcsúzáskor gyorsan és magabiztosan köszönjünk el a gyerektől, annak ellenére, hogy számunkra is nagyon nehéz ott hagyni a gyermeket az új környezetben, de sokkal könnyebb, mint hagyni sírni értünk. Ha vigasztalni kezdjük, akkor csak rontunk a helyzeten, nem fog tudni továbblépni.

A legtöbb gyermek nagyon hamar megnyugszik szülei távozása után, és igen hamar feloldódik a többiek közt. Ha nagyon aggódunk, inkább fél óra múlva hívjuk fel a bölcsődét, óvodát, hogy minden rendben van-e. Ha bizalommal búcsúzunk el a gyerektől, akkor azt mutatjuk neki, hogy biztonságban van. Ha úgy látja, hogy idegesek vagyunk, amikor ott hagyjuk őt, akkor valószínűleg meg fog nőni a szorongása, mivel szülőként azt jelezzük felé, hogy nincs minden rendben azzal, hogy ő ott marad az óvodában. A beszoktatás óriási dolog mind a szülőnek, mind a gyereknek, de ha a fenti hat pontot betartjuk, akkor mindenkinek egyszerűbb és könnyebb lesz.

A fenti írás a.mother.ly cikke nyomán készült.
Fotó: Freepik