Nem lehet "jóra kiabálni" egy gyereket! Mi a következménye annak, ha a gyerekkel kiabálnak?

• Szerző: Papás Mamás Magazin

Senki nem akar kiabálni a gyerekével, mégis minden szülővel előfordul. Főleg akkor, amikor a gyerek nagyon nem akarja megérteni a szót.

Veled is előfordult már, hogy elmondtad egyszer, majd másodszor is elismételted nyugodtan. Harmadszor is türelmes voltál még, aztán negyedjére már begurultál, és felemelted a hangod? Sőt, eltorzult arckifejezéseddel még rá is segítettél a szidásra...

És mi történt abban a pillanatban?
A gyerek pupillája kitágult, és azonnal megjelent a félelem a szemében, láttad, hogy a szavaiddal mennyire sokkolod őt. Nem tudtad eldönteni, hogy a könnyeivel küszködő gyerek csak csalódott volt, vagy sikerült megfélemlítetned őt teljesen.
És ahogy mindez megtörtént, abban a pillanatban már meg is bántad. Azt kívántad magadban: bárcsak elszámoltál volna tízig, bárcsak ne kiabáltál volna megint azzal az ártatlan gyerekkel. Ösztönösen érezted, hogy ezúttal messzire mentél...

Ne aggódj, nem te vagy az egyetlen szülő, akivel ez előfordult. Kutatások bebizonyították, hogy majdnem minden szülővel megesik időnként hasonló eset. Sajnos azonban vannak családok, ahol a kiabálás a mindennapok része, mert ők bizonyára nem tudják, hogy milyen mély nyomokat tud hagyni a gyerek lelkében a rendszeres kiabálás.

Szerencsére a mai szülők már tisztában vannak azzal, hogy tettlegesen nem bántjuk a gyereket, még nevelő célzatú pofonokat sem osztogatunk. De a mi a helyzet a láthatatlan erőszakkal?
A láthatatlan erőszak láthatatlan sebeket okoz, amelyek soha nem fognak begyógyulni, majd egy napon depresszió és szorongás formájában fakadnak ki.

Egy gyereket nem csak fizikailag, hanem verbálisan is lehet bántani

Tudományos kutatások már rég rávilágítottak arra, hogy az érzelmi erőszak a gyerek számára ugyanolyan káros, mint a testi fenyítés. És mi lehetne annál károsabb, mint hogy ezt éppen a szülőjétől kell elszenvednie?

Gyerekek, akikkel kiabálnak viselkedési zavarosak lesznek

Amerikai pszichológusok a Pittsburghi Egyetemen egy 2013-as vizsgálat során úgy találták, hogy azok a gyerekek, akikkel a szüleik rendszeresen ordítoztak, akiket folyton sértegettek, szidalmaztak, azok később hajlamosabbá váltak a depresszióra, sőt gyakrabban hazudtak, loptak és vettek fel agresszív magatartást.

- Az a korábbi feltételezésünk, miszerint a szülői szigor következmények nélkül maradhat, mert a szülő-gyerek kötelék amúgy is szoros, teljesen tévesnek bizonyul - jelentette ki Ming-Te Wang a tanulmány vezetője.

Még a ritka kiabálás is károkat okoz

- Ha valaki kiabál, akkor a gyerek önértékelésébe gázol bele. A kiabálással azt közvetítjük a gyereknek, hogy ő haszontalan és értéktelen - nyilatkozta a professzor a Wall Street Journal-nak.
- Sajnos még az is az is komoly káros hatással jár, ha csak időnként kiabálunk a gyerekkel - foglalta össze a lényeget Wang.

Az érzelmi erőszak ugyanolyan következményekkel jár, mint a testi

Egy évvel Wang kutatását követően, Joseph Spinazzola is letett egy hasonló eredményt felmutató tanulmányt az asztalra, amely bebizonyította, hogy az érzelmi erőszak - szidás, ordítozás, sértegetés - jelentős károkat okoz.

Spinazzola 5.000 gyereket vizsgált, akik között pszichésen bántalmazottak, érzelmileg elhanyagoltak és testileg vagy szexuálisan zaklatottak is voltak. Vizsgálódásának eredményét a "Psychological Trauma: Theory, Research, Practice, and Policy” című szakmai folyóiratban jelentette meg.

A Spinazzola megállapította, hogy az érzelmi erőszak áldozatává vált gyerekek ugyanolyan gyakorisággal lettek depressziósak, szenvedtek szorongástól, öngyilkossági gondolatoktól, alacsony önbecsüléstől és a poszttraumás stressz tüneteitől, mint azok az azonos korú gyerekek, akiknek fizikai bántalmazásban volt részük.

A kiabálás átalakítja az agyat

A gyerekek különösen érzékeny az erőszak minden formájára, mert az agyuk fejlődésben van. Amit gyerekkorukban megélnek, aszerint formálódik az agyszerkezetét - ezt a Harvard Egyetem kutatói állapították meg még évekkel ezelőtt.

- Ezek az agyszerkezeti elváltozások nem csak pszichés és szexuális erőszak hatására aktivizálódnak, hanem egyre több bizonyíték mutatkozik arra, hogy a verbális erőszak is egy olyan formája az erőszaknak, amely képes az agyi hálózatokat befolyásolni - mondja Martin Teicher a tanulmány vezetője.

Sokszor a szülő túlértékeli a kisgyerek képességeit

A szülőknek a kiabálást amennyire csak lehet, kerülniük kellene, erre az egyik módszer az, hogy tudatosítják magukban: a gyerek nem biztos, hogy már érett bizonyos dolgokra. Sokszor ugyanis a kiabálás abból adódik, hogy a felnőtt túlértékeli a gyerek képességét, és a nem cselekvést, vagy rosszul cselekvést szándékos provokációnak tekinti.

Ahogy Jesper Juul családterapeuta-író fogalmaz: "Ha a gyereket hibáztatjuk, akkor a személyes integritásába avatkozunk bele, és csökkentjük alkalmazkodását az élethez".

A gyerekek egyes életszakaszaikban különösen dacosak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ezt nem azért teszik, hogy szüleiket szándékosan bosszantsák, hanem mert ez a természetes fejlődés része. Egy szükséges és kikerülhetetlen fejlődési állomás, ami által kibontakozik az individuum.

- Ez az az életszakasz, amikor a gyerekeknek óriási szükségük van a támogató szülőkre, akik őt nagyra értékelik. Nagyon meghatározó, hogy erre az alapra építheti-e a gyerek az önbizalmát, az önérzetét és a készségeit. Tekintsünk úgy a gyerek függetlenségi szándékára, mint ajándékra, és ne problémára - írja Juul.

A legtöbb szülő - tévesen - nincs tisztában azzal, hogy a szempontváltás úgy 4 éves kor körül jelenik meg. Mihez szükséges ez?
Ahhoz, hogy a gyerek bele tudjon érezni a szülő helyzetébe, megértse a szülő érzelmeit. Különben még nem fogja fel azt sem, hogy a viselkedése miért váltott ki kiabálást hirtelen anyából és apából.

A gyerek csak hangzavart hall, és nem érti, mit akarhatnak tőle

A szülő kiabálása nem hogy nem javít a gyerek viselkedésén, hanem csak ront. "Jóra kiabálni egy gyereket" ugyanis nem lehet. A kiabálással a gyerek viselkedése csak romlik, ezért ajánlott inkább a barátságos megfogalmazás.

- Ma már tudományos kutatások támasztják alá, hogy amikor a gyerekkel kiabálnak, akkor a gyermeki agyban a megfélemlítés érzete árad szét, és ez az emóció megemeli a stressz szintet, ami azonnal blokkolja a tanulást - magyarázza Lázár Éva gyermekpszichológus a northjersey.com - nak adott interjúban.

- Ami a gyerekhez ilyenkor eljut az nem az üzenet, amit a szülő szeretne a gyerekével megérteni, hanem a hangzavar. Képtelen feldolgozni a szülő mondanivalóját, mert ő csak egy hangos kiabálást hall.

- Ezzel együtt, minden szülő ember, és bárkivel előfordulhat, hogy időnként felcsattan, ami rendben lévő, ugyanis a gyerekeknek hiteles és érzelemmel teli szülőkre van szüksége. Magyarázzuk el ilyen esetben a gyereknek, hogy túlreagáltuk a helyzetet, vegyük le róla a felelősség terhét, és a gyerek ez esetben minden további nélkül meg fog nekünk bocsájtani - tanácsolja Juul.

Forrás: Külföld
Fotó: Freepik