Leggyakrabban óvodás nagycsoportra vagy az iskola első tanéveire válik nyilvánvalóvá a szülő számára, hogy a gyerek hallásával vagy figyelmével valami gond lehet. A szülő általában annyit észlel, hogy az 5-7 éves gyermeke nem ejti ki tisztán a szavakat, zavarják a hangok, feltűnően kerüli a zajosabb közeget, nehezen érti meg az olvasott mesét, romlik a helyesírása, nehezen megy a fogalmazás vagy az olvasás. Ezek a problémák maguktól sajnos nem oldódnak meg - hívja fel a figyelmet Tóth Tünde gyógypedagógus, hallás figyelem tréner, az Magyar AIT/FST Szövetség elnöke.

- Még az is elképzelhető, hogy a fül, mint érzékszerv tökéletesen jól működik, de az erre épülő szint, az auditiv feldolgozás, már nem működik tökéletesen akár idegrendszeri éretlenség vagy egyéb oknál fogva. Az ilyen gyermekek számára sokszor gondot okoz a hallott ingerek megfelelő feldolgozása, tehát a gyermek nem süket, hanem a fülön érkező inger, illetve információ végső értelmezése, és az erre történő reakció nem a vártnak megfelelően alakul. Ilyenkor a gyerekek hamarabb elfáradnak. Mindez odáig vezethet, hogy tanulási kudarcok sorát élik át, és nem azért, mert nem akarnak figyelni, hanem mert nem tudnak. Az AIT/FST hallás figyelem tréning kihasználva az agy „újrataníthatóságát”, hozzászoktatja a fület azokhoz a hangokhoz, amikre érzékeny, vagy amit az idegrendszer valamilyen okból kikapcsolt - magyarázza a szakember.

- Nem mindenki ugyanazt a standard hallástréninget kapja, hanem különböző protokollok léteznek. Vannak esetek, amikor például nem lehet hallásbemérést végezni egy gyereknél, vagy azért mert túl kicsi még, vagy azért mert egyáltalán nem együttműködő - ezekre az esetekre külön protokollt dolgoztunk ki. Az audiometria vizsgálatnál nem csak a "túlhallásra" vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy bizonyos frekvenciákon a gyereknek hol van a hallásküszöbe, és így derül fény a különböző frekvenciatartományok teljes eloszlására, ami egy szakember számára fontos irányjelző.

- A túlhallás köznyelvi fogalom, szakmai szempontból azonban nem létező kifejezés. Helyesen hallási túlérzékenységenek hívjuk (hyperacusis), ami alatt azt értjük, hogy a páciens néhány frekvencián negatív tartományban is produkál eredményt. A szülők sokszor azzal keresnek fel bennünket, hogy a gyerek befogja a fülét, mert nem bírja elviselni a porszívó zaját, a hangos telefoncsörgést vagy a szirénázó mentőautót - ilyenkor gyaníthatóan erről van szó.

- Bár mi is az audiológusok által használt audiométert használjuk, mi nem hallásvizsgálatot végzünk, hanem hallási figyelmet mérünk. Az általános audiológiai vizsgálattól eltérően, ahol 6 frekvenciát mérnek, mi 10 frekvencián mérünk, és mínusz tartományban is. A kiértékelési kritériumok tehát nagyon eltérőek a medikális kritériumoktól - teszi hozzá.

AIT/FST tréning: a kiszámíthatatlan a magas és a mély hangok váltakozása stimulálja a hallószerveket

Milyen gyerekeknek javasolt az AIT/FST tréning?

• Beszédészlelési, beszédértési zavarral küzdőknek
• Szóbeli utasításokat nehezen követő, azokra megkésve reagáló gyerekeknek
• Ha a gyerek nehezen fejezi ki magát, beszéde nyelvtanilag helytelen
• Nehezen érthető a beszéde, az artikulációs problémák hosszan tartó logopédiai kezelés után sem javulnak
• Nehezen tanul verset, mondókát, dalokat
• Olvasása, helyesírása lassan fejlődik
• Gyakran van középfülgyulladása
• Megkésett a beszédfejlődése
• A legkisebb zaj eltereli a figyelmét
• A hétköznapi zajok zavarják, megriad, fülét befogja
• Mozgásában ügyetlen, nehezen tartja meg az egyensúlyát
• Fokozott szenzoros érzékenysége van (egyensúly, bőrérzékenység, egyoldalú táplálkozás)
• Viselkedését nehezen szabályozza elfáradásnál, főképp zajos tömegben
• Figyelemzavara, tanulási problémája van (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)
• Autista vagy Down szindrómás

Autizmus spektrum zavar fejlesztése AIT/FST tréninggel

- Autista gyerekeknél különösen hatékony tud lenni az AIT/FST tréning. Ők azok a gyerekek, akik nem szeretik a porszívó zaját, nem bírják az óvodát a hangzavar miatt, rájuk a hallási túlérzékenység nagyon is jellemző - mondja Tóth Tünde.

- Talán sokaknak ismert ismert Annabel Stehliék története, ahol Annabel kislányának, Georgia-nak a hivatalos diagnózisa autizmus spektrumzavar volt. A kislány egyfolytában sikított, nem kommunikált másokkal, teljesen izolálódott a környezetétől, nem hallgatott például a nevére, nem szerette a porszívó és a kávédaráló hangját. A lányt zavarta az emberek beszéde olyannyira, hogy nem is tudta elképzelni, hogy ő valaha is meg akar majd szólalni. Sok hang és zörej annyira nehezen elvislehető volt számára, hogy legszívesebben csak sikított volna egyfolytában. Azért nem panaszkodott, mert azt hitte, mindenki igy hall...

1965-ben járunk, ezért ne csodálkozzunk azon, hogy az akkori szakmai nézetek szerint ezek miatt a tünetek miatt, egy intézményben kellett nevelkednie. Akkortájt még a "fridzsider anya" felfogás igencsak népszerű volt. Az anyukája, Annabel azonban sem a méltatlan beskatulyázásba, sem abba, hogy folyamatosan gyógyszerezték a gyerekét, nem tudott belenyugodni.

Végül - sok minden más mellett - a család belevágott az AIT/FST terápiába.

Az óceánpart mellett laktak, és a kislány addig soha nem volt hajlandó kimenni a szülőkkel sétálni. Míg nem, egy alkalommal, amikor esett az eső, a kislány kirohant a szobájából, hogy sétálni induljon. Az anyukája egyáltalán nem értette, hogy mi történhetett. "Az eső már nem úgy hangzik, mint egy géppuska" - közölte a kislány. Csak ekkor esett le a szülőknek, hogy mi is történik valójában!

A lány ugyanis addig túlérzékeny volt, borzasztóan zavarta az eső hangja, az óceán morajlása, a szél zúgása – idézi a külföldi történetet a szakember, ahol az AIT/FST terápia nagyban hozzájárult a túlérzékenység rendeződéséhez.

- A saját klienseim kapcsán sokszor egyértelmű, hogy az AIT/FST terápia hozta meg a várt fejlődési ugrást. Azt tapasztalom, hogy azok a gyerekek, akik speciális étrendet folytatnak, mozgásfejlesztésre járnak, náluk ugrásszerű a változás – emeli ki.

A gyerekek nagyon szeretik a terápiát, gyakran kérdezik, hogy mikor lesz a folytatás

Mi az AIT/FST terápia működési elve?

A Hallási Figyelem Tréning egy elektronikusan modulált, randomizált zene, amelynek hatására kiszámíthatatlan a magas és a mély hangok váltakozása - ez stimulálja a hallószerveket a terápia során 30 percen keresztül. A nem megfelelően működő sejtek az agyban az intenzív inger hatására képesek lesznek jobb minőségű ingerfelvételre, átvitelre, feldolgozásra.


Tóth Tünde magyar szakemberként közvetlen munkatársa Rosalie Seymournak, aki dr. Guy Berard szakmai örököse

AIT/FST tréning - régi terápia megújult köntösben

A tréninget a nemrégen elhunyt, francia származású Dr. Guy Berard fül-orr-gégész dolgozta ki, aki kezdetben saját időskori hallásvesztését és fülcsengését kezelte. A módszer kidolgozása során fő szempontja az egyszerűsítés és könnyen hozzáférhetőség volt, illetve a zenei alap is eltérő lett, mint más hallástréningeknél (az AIT-nél például nem klasszikus zenét hallgat a gyerek, hanem modern, dinamikusabb, énekhangos zenét).

A terápia mára a modernkori igényekhez igazodva, AIT/FST tréner által folyamatosan kontrollált, otthon is könnyen kivitelezhető terápiává vált. Az AIT/FST nem gyógymód, hanem kiegészítő terápia, hasznos eszköz arra, hogy segítséget nyújtson az auditív ingerek észlelésére és feldolgozására, a figyelmi és magatartási problémák leküzdésére.

Az új, frissített Hallási Figyelem Tréning Magyarországon 2017-ben került bevezetésre, amelyben Rosalie Seymour irányításával Tóth Tünde és férje fejlesztőként vettek részt - így kerülhetett át a hallás figyelem tréning egy könnyen hordozható, végtelenül egyszerűen kezelhető tablettre. A program ma is folyamatos fejlesztés alatt áll, amivel az AIT/FST Szövetségnek nagyszabású kutatási célkitűzéseik vannak.