8 pszichológiai tanulmány, amiről fontos tudniuk a mai szülőknek

2018 Október 09. • Szerző: Papás Mamás Magazin

Miért nem jó, ha valaki helikopter-szülő? Szabad-e a gyerekkel kiabálni akkor, ha tudjuk, hogy ezzel "jót teszünk"? Hány óra tévénézés butít? Miért tud különbözni annyira a testvérek természete?

"A  szülő feladata nem az, hogy formálja a gyereket, hanem az, hogy megengedje számára, hogy megnyíljon" - írta egykor Maria Montessori. Ez nagyon hangzatos tanács, de mit kell tennie a szülőnek, hogy így is történjen? Nos, ehhez adunk néhány támpontot pszichológiai tanulmányok keretében.

1. A családosok általában boldogabbak, mint a gyerektelenek

Dr. Nelson tanulmányából kiderül, hogy a szülők a mindennapok során jobban érzik magukat a bőrükben, mint azok, akiknek nincs gyerekük. A szülők azáltal, hogy a gyerekeikről gondoskodnak, több örömet élnek át, mint bármely más tevékenységből. Emellett úgy érzik, hogy van célja az életüknek. Ez a megállapítás különösen az apák esetében igaz, mert ők a szülőséget gyakran élik meg elégedettséggel és pozitív érzelmekkel.

2. A helikopter szülők depressziót okozhatnak

Egy dolog a gyereket komolyan venni, és más dolog, amikor az aggodalmas szülő folyamatosan körülötte "köröz", mint egy helikopter - innen származik a "helikopter-szülő" elnevezés.
Dr. Holly Schriffin és munkatársai 297 diákot kérdeztek meg a szüleik viselkedéséről, és a hozzájuk fűződő viszonyukról.
Kiderítették, hogy az a szülő, aki túlságosan óvja, félti a gyermekét, túlságos aggodalmával elnyomja őt, rövid pórázon tartja, azok gyerekei önállótlanok, határozatlanok, döntésképtelenek lesznek. Egyébiránt ezek a gyerekek hajlamosabbak a depresszióra is.

Közel hasonló eredményre jutott egy másik tanulmány. Az University College London kutatói rámutatnak arra, hogy azok a felnőttek, akik korábban a szüleik által erős kontroll alatt álltak, ma pszichés problémákkal küzdenek. Ahhoz, hogy a gyerek egészségesen fejlődjön, a megfelelői szülői gondozásra van szükség, ám, ha a szülők a gyerek önállóságának rendszeresen korlátokat állítanak, akkor megakadályozzák az öntudatuk kifejlődését. Ez általában úgy alakul ki, hogy a gyereket nem engedi a szülő, hogy a saját hibáiból és konfliktusaiból tanuljon.

3. A bántó, sértő fegyelmezés komoly károkat okoz

Szerencsére a testi fenyítés már rég kiment a divatból, de azért a verbális bántalmazás eszközéhez még mindig sok szülő nyúl. Verbális bántalmazás például, amikor az erőfölényben lévő felnőtt nyersen, bántóan reagál, sértegeti a gyermekét, ha ő nem azt teszi, amit a szülő kér vagy elvár tőle. Például ilyen, amikor a szülő nekiesik a gyerekének, ha a gyerek nem tartja be az előírt szabályokat, vagy rossz jegyet hoz haza az iskolából. Pedig a legtöbb szülő csak jót szeretne, és mindezt azért teszi, hogy a gyereke "vigye valamire az életben".

Egy amerikai kutatás 967 családot vizsgált, amely kimutatta, hogy azok a tinik, akiket "verbálisan fegyelmeztek" a következő évben még rosszabban viselkedtek, még akkor is, ha amúgy a gyerek-szülői kapcsolat jó volt. Dr. Ming-Te Wang a tanulmány vezetője így foglalta össze a lényeget: "Tévedés azt hinni, hogy pár kemény szó nem árthat senkinek. Tévedés azt hinni, hogy a gyerek majd később tudni fogja, hogy a szülő mindezt szeretetből tette, a bántó, sértő fegyelmezés negatív hatásain ez mit sem változtat. A bántó szavak mindig károsak".

4. A rendszertelen alvás gátolja az agy fejlődését

A rendszeres alvás jóval fontosabb, mint gondolnánk.
Kutatók 11 000 hároméves gyerek fejlődését követték nyomon egészen hét éves korukig, majd a kognitív képességeiket tanulmányozták. Megállapították, hogy azok a fiúk és lányok, akik három éves korukban rendszertelenül kerültek ágyba, később rosszabbul számoltak, olvastak és nehezebben tudtak koncentrálni az iskolában.

5. A túl sok tévénézés koragyermekkorban butít

2 000 kanadai gyerek fejlődését követték nyomon egészen babakoruktól, mert arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással van az agyi fejlődésükre a tévézés.

Minden egyes tévénézéssel eltöltött óra egy 2,5 éves gyerek számára jelentősen gyengíti a kisgyerek teljesítményét és tanulási képességeit mire óvodába kerül. Egészen káros, ha a gyerek 2 órát vagy annál több időt tölt naponta a képernyő előtt - ekkor már ugyanis érezhető a szókincsbeli fejlődés megrekedése, a matematikai és finommotorikai képességeinek stagnálása.

6. A testvéreknek, nem kell, hogy egyforma legyen a természetük

Sokszor elcsodálkozunk azon, hogy ugyanazon szülőknek mennyire különböző személyiségű gyerekei születnek, pedig a szülők ugyanazok, a környezet és a körülmények is egyformák. Plomin és Daniels bebizonyította, hogy attól még, hogy két gyerek testvérnek születik, korántsem biztos, hogy a személyiségi jegyeikben hasonlóak, még úgy sem, hogy a genetikájuk 50%-a megegyezik.

Ennek oka a környezetben keresendő, ahol felnőnek, nem elsősorban az otthoni környezet teszi őket különbözővé, hanem az egyéni kapcsolataik - az eltérő óvoda és iskola, a más-más barátok, a különböző közösségekben megélt megtapasztalások. 

7. Több mozgás a szabadban jobb jegyeket eredményez az iskolában

A mozgás nem csak a testi fejlődésre hat jótékonyan, hanem a szellemi képességekre is fantasztikus hatással bír. Több kutatás is bebizonyította, hogy a fára mászás akár 50%-kal is javíthatja a gyerek rövid távú memóriáját, fejlesztő hatással bír a figyelemre, a mozgástervezést és szervezést, az idegrendszer érési folyamatát támogatja. A problémamegoldó-, kudarctűrő-, valamint az ítélőképesség is fejlődik ilyenkor, amely befolyásolja a gyermek önbizalmát.

8. Olyan mesekönyvet vegyünk óvodásoknak, ami gazdagon illusztrált

Óvodás gyerekek meseértési képességét vizsgálták magyar kutatók, miközben a gyerekek szemmozgását figyelték. Kiderült, a mesekönyv szövegéhez szorosan kapcsolódó illusztrációk jelentősen hozzájárulnak az óvodások meseértéséhez.

A vizsgálat eredményei azt támasztják alá, hogy az óvodásoknak mesekönyv-olvasás közben szükségük van a képekre, ám jótékony hatás úgy érhető el, ha ezek szorosan kötődnek a szöveghez. Az eredmények alapján fontosnak tűnik, hogy a gyerekek az óvodai csoportos mesekönyv-olvasás során is lássák a képeket, miközben hallgatják a mesét - összegezte a Takács Zsófia Katalin, az ELTE PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport vezetője.

Fotók: Freepik