Megszűnhet a BCG oltás itthon is!

2018 Március 03.

A BCG-oltás kivezetését fontolgatják szakemberek - olvasható a PharmaOnline cikkében, amely a Magyar Gyermekorvosok Társaságának háttérbeszélgetését összegzi.

A hazai védőoltási rendszer volt a témája a Magyar Gyermekorvos Társaság (MGYT) háttérbeszélgetésének, ahol ismét szóba került a BCG-elleni védőoltás kivezetése - írja a PharmaOnline.
Mint ahogy a cikk beszámol, dr. Velkey György, az MGYT elnöke azt hangsúlyozza, hogy a jelenlegi  oltásirendszer stabilitásának megőrzése társadalmi érdek, dr. Póta György, az MGYT háziorvosi szekciójának elnöke arra figyelmeztetett, hogy az oltási rend megbolygatásával a fertőző betegségek járványosan üthetik fel a fejüket. Dr. Póta György kitért arra is, hogy a szülők egymástól és az internetről összeszedett tévhitekkel érkeznek a házi gyermekorvosi rendelőkbe.

Marad-e a BCG oltás?

A ma érvényben lévő oltási rend 12 fertőző betegséggel szemben biztosít védettséget, azonban régebb óta fontolgatják a tbc ellen védettséget biztosító BCG oltás kivezetését, hiszen a hazánkhoz hasonló mutatókkal rendelkező országokban már nem alkalmazzák – erősítette meg a MedicalOnline kérdésére válaszolva prof. dr. Mészner Zsófia csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus. 

Mint ahogy a professzor asszony fogalmazott, ez azért érzékeny kérdés, mert a járványügyi adatok szerint Magyarország egyes járásai között többszörös különbség mutatkozik a kór előfordulási gyakoriságában. A tbc ma is elsősorban a szegények betegsége, és nehezen lehetne megoldást találni arra, hogy a II. kerületben született gyermekeket nem, míg a VIII. kerületben világra jövő babákat kötelezően oltanák. Azonban prognosztizálható, hogy a BCG oltás előbb-utóbb idehaza is kiesik az oltási rendből - írja a PhamraOnline.

BCG védőoltás
A BCG (Bacillus Calmette–Guérin) védőoltás olyan vakcina, amelyet elsősorban a tuberkulózis elleni védekezés céljából használnak. Azokban az országokban, ahol a tuberkulózis gyakori, ajánlott az egészséges csecsemőket a születés után a lehető leghamarabb beoltani. Azokban a térségekben, ahol a tuberkulózis nem elterjedt betegség, általában csak a magas kockázatnak kitett kisbabákat immunizálják, és a tbc-gyanús eseteket egyénileg vizsgálják ki és kezelik. 
A tbc-fertőzés elleni oltóanyag hatása tíz–tizenkét évig tart. A gyermekek körében körülbelül 20%-uk esetében előzi meg a fertőzést, és a végül megfertőzöttek felénél akadályozza meg, hogy kialakuljon maga a betegség. A védőoltást bőr alá adják. Súlyos mellékhatások ritkán fordulnak elő. Az oltás helyén gyakran bőrpír, duzzanat és enyhe fájdalom jelentkezik. Kisebb fekély is kialakulhat, mely a gyógyulást követően heget hagy hátra. A mellékhatások gyakoribbak és esetleg súlyosabbak lehetnek a gyenge immunrendszerrel rendelkező személyek esetében. (Forrás: Wikipédia)

Változás alatt az oltási rend
A kormány 2017 óta lebegteti egyes vakcinák beemelését a kötelezően adandó, vagy támogatotti (dobozdíjas) körbe. A listán négy vakcina szerepelt:

  • a varicella,
  • a B típusú meningococcus,
  • a rotavírus, és
  • a hepatitisz elleni.

Mint arról korábban beszámoltunk, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi sajtótájékoztatóján bejelentette a kormány döntését, miszerint beemelik a bárányhimlő elleni oltást a kötelezően beadandók körébe

Fotó: Pixabay