2019 januárjától valószínűleg még nem lesz kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás

2018 November 05.

Szinte biztos, hogy januártól még nem lesz kötelező bárányhimlő elleni védőoltás.

2018 márciuásban jelentette be Lázár János, hogy jövőre kötelező és ingyenes lesz a bárányhimlő elleni oltás, de a megkérdezett iparági szereplők szerint szinte kizárt, hogy 2019. január 1-jétől el lehet kezdeni a programot - írja a 24.hu.

Az erre vonatkozó közbeszerzési felhívás ugyanis még nem jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében, az évből hátralévő két hónap pedig kevés arra, hogy az oltóanyaggyártók ajánlatot tegyenek, illetve, hogy a nyertes átalakítsa a gyártási rendjét úgy, hogy megfelelő mennyiségű vakcina álljon rendelkezésre.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente 38-40 ezer bárányhimlőst regisztrálnak, de a gyerekorvosok százezerre teszik a fertőzöttek számát. Az európai országok szerint Magyarország az egyik, ahol a legmagasabb a varicellavírussal fertőzöttek száma. Azokban az országokban, ahol a bárányhimlő elleni oltás a nemzeti oltási program részévé vált, a megbetegedések, illetve az ahhoz kapcsolódó szövődményes, kórházi kezelésre szoruló megbetegedések száma radikálisan csökkent.

KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSOK 6 ÉVES KORIG - Melyek a kötelező oltások 0-6 éves kor között? Milyen általános reakciók lépnek fel a BCG, DTPa+IPV+Hib (kombinált), PCW, MMR oltások után a babáknál? Olvasd el ebben a cikkünkben!

Bárányhimlő elleni oltás

Cseppfertőzéssel terjed elsősorban, de a betegséget kísérő hólyagokban szintén jelen levő vírus is fertőzhet. A kórokozó a herpesz vírusok családjába tartozik. Rendkívül ragályos, ami azt jelenti, hogy a testvérek nagy valószínűséggel, rövid idő alatt átadják egymásnak a kórokozót, valamint a szülők is veszélybe kerülnek, amennyiben nem rendelkeznek védettséggel. Esetenként több hétre is felborulhat a családok életritmusa. Jellemző a közösségi halmozódás.

Tünetek, szövődmények
A lappangási idő 10-21 nap, de fontos megemlíteni, hogy a bőrtünetek megjelenése előtt is fertőzőképes. Kísérheti: láz, gyengeség, étvágytalanság. 1-4 mm nagyságú, piros udvarral körülvett, viszkető hólyagok jelennek meg először a fejen, majd a törzsön, később a végtagokon is jelentkeznek. Ritkán a szájüreg is. Számuk általában 200-500 között van. Láz, levertség is gyakori. A gyógyulás normál esetben 2 hétig tart.

Szövődményes esetekben kialakulhat: a bőr bakteriális felülfertőződése, /a vakarás miatt/, tüdőgyulladás, komoly központi idegrendszeri, valamint több szervi érintettség: /máj, szív, vese, ízület/ a szülés körül kialakuló anyai bárányhimlő esetén / ilyenkor a születendő baba még anyai ellenanyagok nélkül jön a világra / 30%-ban a baba elvesztését okozza. Családtervezési oltás.

Miért jobb az időben kapott oltás, mint a betegség természetes átvészelése?

  • nem tudhatjuk, hogy kiknél alakul majd ki a betegség lefolyása során a komoly szövődmények valamelyike /minden 60.000. beteget elveszítjük a civilizált világban is/
  • elkerülhetjük a kórházat
  • nem fertőzünk meg másokat sem, hiszen nem leszünk betegek
  • mert versenyelőnnyel indulunk, ha találkozunk a kórokozóval
  • a védőoltások minimális terhet jelentenek a szervezet számára, cserébe egyfajta biztonságot, kiszámíthatóságot kaphatunk
  • miért lenne jobb egy vad vírussal történt fertőzés, mint egy legyengített változatával történő védettség tudatos kialakítása?
  • nagy eséllyel 50 pluszosan csökkentjük az övsömör kialakulásának esélyét


Védettség
A védőoltás javasolt mindenkinek, aki nem vészelte át a betegséget korábban. Kisgyermek esetében fontos, hogy még a közösségbe járás előtt megkapja az első védőoltást. A második beadása után vélhetően egy életre szóló védettség szerezhető a vírussal szemben. A második oltás optimális ideje 4-6 éves korban van. Felnőttek esetében a két oltás között 4-6 hétnek javasolt eltelnie. Hazánkban is a kötelező oltási rend részévé válik az oltás! Ha beteg személlyel kerül kontaktusba az első 72 órában kapott oltással esélye van arra, hogy ne betegedjen meg. (Forrás: Budai Oltóközpont)